2010. június 23., szerda

mostanában mindig a cicussal lógok. de tényleg mindig.
és tudjátok mit?
szeretek vele lenni.
mert érzem, hogy ő legalább szeret, és foglalkozik velem, nem ugy, mint... néhány ember.


most meg meg vagyok dögölve, baszki. 13.46 és ma még nem ettem semmit, de nem érdekel, nem vagyok éhes, csak fogalmam sincs, mit csináljak.
tiszta vicces, süt a nap odakint. ilyet már elég régen mondhattam el. el akarok menni sétálni. vagy biciklizni. vagy fotozni.
erre.
senki sehol.
tudjátok mit? szerintem el fogok érni ahhoz a ponthoz, amikor unaloműzésként rendet teszek itthon. aztán majd röhögök magamon, hogy jézusom, hová jutottam. de most még biztos nem.
előretekintek a nyárra, és azt látom, hogy strand! oda kell mennem, valakivel. barátokkal.
és jézusom, ki ne hagyjam, hogy szilvivel találkoznom kell, még a jövő héten.

elég régen írtam.
tudjátok mit?
most írni fogok.

és elolvasom még egyszer a leláncolt nárcisszuszt.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése