2010. július 30., péntek

végre.
ágy. (: ♥

2010. július 27., kedd


istenem, ha most belegondolok abba, hogy ma mennyi dolgom lesz, jókedvű leszek. egyszerűen szeretem, ha van mit csinálnom, és nem csak egész nap tétlenül ülök itthon.
szeretem a munkát.
jelenleg pirítóst eszem, tejföllel és fokhagymával, és megint teát iszom. kezdek rászokni, de elég egészségtelen.
imádom ezt az időt, jókedvem van miatta.
el ne múljon még egy darabig.

Xénia, annyira édes vagy. átolvastam a blogod, és nekem is még jobban érzem magam tőle. (:
én is ilyen vagyok. órák hosszat vagyok képes beszélni a semmiről, arról, ami a számra jön, ami eszembe jut.
kíváncsi vagyok az új hajadra.

2010. július 26., hétfő

Judit!!!

Megtaláltam, ki való neki.
eddig itt volt az orrom előtt.
pontosan ugyanolyan, akárcsak ő.
a probléma kulcsa.


- Walter Kovacs - üzenete:
*de előre szólok, nem vagyok az a nagyonszimpatikus ember
nii. üzenete:
*ezt fejtsd ki
- Walter Kovacs - üzenete:
*egy 150 éve létezett 5évig tartó ország tábornoki kabátját viselem, fekete bakanccsal, fekete nadrággal, fekete inggel fehér gombokkal, a hajam fekete, a bőröm sápadt. a szemeim körül nagy vörös folt van fekete karikákkal
*a szemem színe a barna és a fekete között ingadozik
nii. üzenete:
*elhiszed, hogy nekem ez a nagyonszimpatikus kategória? : DDD
- Walter Kovacs - üzenete:
*miért lenne?
nii. üzenete:
*mert különleges. egyedi, kilóg a sorból, nem olvad be a tömegbe.
*mert más
*és mivel elég sokat beszélgettem veled, tudom, hogy tőled nem is várhatnék mást
*és nekem te roppant szimpatikus vagy
*ha nem lennél az, egyszerűen nem beszélgetnék veled.


azt mondta, kíváncsi lenne rá.


igazi különc, szeretetre méltó, megértő, kedves, és ráadásul dark.
... üzenete:
*hitünk szerint négy próféta van ezen a világon
*az első elhozta a fényességet a világba
*a jóságot
*ő volt a fényhozó
*a második vétkezett, gyilkolt, bűnöket követett el
*később megtért és így ő lett a bűnbánó
*a harmadik csöndben jött, csöndben ment. ő volt a szemlélő
*és a negyedik, hallva a szemlélő szavait, alászáll a földre és túlvilági haragjával lángba borítja majd a világot
*sokan hiszik hogy én lennék ez a próféta
nii. üzenete:
*én a harmadik

még mindig fontos nekem.
teát főzöm.
most egy gőzölgő tea mellett döntöttem, mivel ez illik az időhöz. tudom, hogy van pár ember, aki nem érti, hogyan lehet szeretni a szakadó esőt, a hideget, a szelet.
hát fogalmam sincs. egyszerűen ebben érzem jól magam.
vidámnak érzem magam, és nem tudom, miért. olyan, mintha önmagam lennék ilyenkor.


talán majd még írok.

és a legfontosabb a mai napban - boldog szülinapot, Lorcsi! ♥

2010. július 24., szombat

Muha üzenete:
*mert?
nii. üzenete:
*nemtudom xd
Muha üzenete:
*:D
nii. üzenete:
*csak
Muha üzenete:
*olyan jó hogy ilyen határozott vagy :D


látod, Ákos?:D



aaaaannyira aranyos, szegény.
nembir felkelni :d
félórája ezen nevetek.
olyanéédes. :'d
muszáj volt betenni :d


paolo nutini. ♥

nagyon régóta imádom.
ez a szám a tavaly és tavalyelőtti őszt idézi fel bennem.
jelenleg 21.53 van, én pedig rettentően unatkozom. nem vagyok képes arra, hogy írjak, egyedül vagyok itthon, nem mellesleg, és ami a legrosszabb, senki nincs fent msn-en, hogy beszélgessen velem.
szörnyű tragédia.
csak a medvém van itt velem, a fejét az asztalnak támasztja. álmos ő is, meg én is.

várom a szerdát, tervezgetem fejben.
és van egy nagycsomó ötletem.




"Néztem, hogyan dolgozik.

Figyeltem minden egyes mozdulatát, minden tánclépést követtem, le sem vettem róla a szemem.

Callum úgy mozgott a színpadon, ahogy halandó ember biztosan nem tudna. Talán kecsesebben is, mint a vérállatok. Ereje még a vámpírokét is megsokszorozta, hatalmas volt, tiszteletet kívánt, és valamiféle nyers állati düh áramlott felőle, habár tudtam, hogy ezt a dühöt milyen tökéletes önkontrollal uralja.

Annak ellenére, hogy a testét szinte mindenhol tetoválások borították, láttam majdnem minden egyes izmát. A lépéseinél meghúzódtak, ingerlően dudorodtak rajta mindenhol, a karján, a mellkasán, a hasán, a combján egyaránt.

Nem viselt csak egy passzos bőrnadrágot, amely tökéletesen a testére tapadt, és úgy látszott, semmiféle ruhaneműt nem viselt alatta.

A bőrnadrágot szegecsek tarkították, végigfutottak a combja menti varrás vonalán; láncokat is erősítettek hozzájuk, amelyek minden lépésnél megcsörrentek.

Borzasztó jó látványt nyújtott. Olyan vad volt, állati, dühös, hogy a körülöttem ülő nők mind visítoztak és a nevét kiabálták, húszasokat lebegtetve hívogatták közelebb, le a színpadról.

Callum-nak a klub többi sztriptíztáncossal ellentétben nem volt szüksége művésznévre. Ő annyiszor változtathatta meg emberi porhüvelyét, akárhányszor csak akarta, de legtöbbször ezt a testét hordta, ezzel vegyült el az emberek között, kisebb-nagyobb sikerekkel.

Saját bevallása szerint szerette ezt a testet. Szeretett kemény punknak mutatkozni, szerette a tetoválásokat és a piercingeket, minden héten készíttetett újakat.

Csodálkoztam, őszintén bevallom. Igen, Libby Graison csodálkozott, ez is a ritka alkalmak közé tartozik, amik velem megtörténhetnek. Nem gondoltam volna, hogy valaha egyszer egy sztriptízbárban fogok ücsörögni és végignézni nem is egy, hanem öt műsort.

Roppant zavarba ejtő. De a munkámért mindenre hajlandónak kéne lennem.

És most Roan-ra kellett várnom. Ő ennyit megért.

Akkor miért ne élvezhettem volna a műsort?

Visszatereltem a figyelmem a színpadra. Callum egy kerek pódiumon állt, ritmusra mozgatta a csípőjét, szinte kígyószerű volt, egybeolvadt a zenével. Két marokkal szorította a nyakára erősített, szegecsekkel kivert örvet, csintalan mosollyal a szája sarkában pillantott fel a közel kétszáz sikoltozó nőre, akik a színpad elé csődültek.

Nem is gondolnák róla, hogy egy igazi angyallal van dolguk. Sőt, ami még izgalmasabbá teszi, egy bukott angyallal.

Nekem soha nem mondta el, hogyan bukott meg Istennel szemben, habár van pár ötletem, mi történhetett.

Egy pillanatra elkalandozott a figyelmem. A színpadot szegélyező vörös függönyök felé tekintettem, észrevettem a sötétben egy szikár árnyalakot.

És végre megtaláltam, amit akartam.

A szívem hevesebben kezdett verni, és tudtam, hogy ezzel elárulom magam, de azért bíztam benne, hogy ebben a durva, kéjvágyban úszó energiákkal teli helyiségben nem fogja észrevenni, hogy megváltozott a ritmusa.

Felém nézett, a tekintete mintha égetett volna.

Habozás nélkül álltam fel, és indultam meg felé."


nem volt kedvem tovább írni, nem tetszik.

csak egyesek kértek manapság ilyesmit.

Muha üzenete:
*most kint ülök a hintaágyon és halgatom vivaldit meg itt a gép meg a hp7
* meg egy doboz sárgabarackfagyi :D
nii. üzenete:
*énmeg benn poshadok, azt akarom, hogy hideg legyen, massive attacket hallgatok és nem vagyok képes semmire, csak arra, hogy unatkozzam.

hát igen, ez a helyzet.
valahogy úgy is sikerülni fog lefoglalnom magam.
végezni fogok egy kis kutatómunkát.

2010. július 23., péntek





a mai napot szinte végig máté szappanos társaságában töltöttem, és köszönöm szépen, jó volt.
annyira hülye vagy, hogy az már szinte fájdalmas. (:
csak ő lehet olyan hülye, hogy leönt egy pohár hideg vízzel.
ja, meg persze ákoska, de az máté ballagásán volt, az mellékes. ott senki nem volt tiszta.
de annak örültem, hogy ákos beállított, nem is kicsit.
nagyon fel volt pörögve, roppant édes volt. egyszerűen imádom. ♥
ki ne hagyjam, a nyakamon van egy harapás, fáj.

most meg itthon ülök, vicces, hogy arra gondolok, máté most épp szenved - vagy valami egészen mást csinál :D -, mert nincsen nete.
nekem meg van.
ez az alkalom is kivételes.
valószínűleg tízig fogok itt ülni, aztán megyek, ledobom magam az ágyamra és south parkot nézek.
és addig valamivel úgy is el kell ütnöm az időt.
mostanában rákattantam a life network-re, mert az jó. ott tartok, hogy bármilyen undorító is a műsor, végignézem. eddzem magam.

egész héten egyedül leszek.
egyes-egyedül.




ma arra keltem fel, hogy az ablakomon valaki reggel hat felé beordítja, hogy 'Szia, Nikiiii!'
és ugyan ki volt?
Gergő, szivem. :)
közben hallottam, hogy Ákos nevet, beszél.
azon gondolkodtam félálomban, hogy csak hallucináltam-e, vagy tényleg megtörtént.
szerintem tényleg. :)


és tegnap mondtam, hogy keresek egy újat.
és még sorolhatnám bőven.
ezzel fogok ma szórakozni.

szűz

E jegy szülöttje igen gyakorlatias, racionális, továbbá remekül ért a pénzügyekhez, és a kereskedelemhez. Könnyen tanul, de nyelvérzéke még ezen felül is kimagasló. Szorgalmas, és fontos számára, hogy mindig hasznosan tevékenykedhessen. Jószívű, szívesen segít másokon, akár ellenszolgáltatás nélkül is. Ezzel szemben arra számít, hogy – ha neki is segítségre lesz szüksége – akkor viszonozni fogják segítőkészségét.
Szereti a tisztaságot, és ez már-már átmehet rendmániába is. Erős önfegyelemmel és kitartással rendelkezik. Ha valamit elhatároz, akkor azt általában véghez is viszi. Nagyon fél az ismeretlentől, ezért kevés bizalommal viseltetik az emberek és az élet különböző dolgai iránt. Gyakran előfordul, hogy valóságos napirendi pontok szerint él, és ezt még partnere sem képes felborítani.
A kapcsolataiban is nagyon óvatos, bizalmatlan, ezért csak nagyon nehezen lehet elnyerni a szívét. Ha azonban végre sikerül meghódítani, akkor kifejezetten gondoskodó társ válik belőle.
A Szűz havában született ember hajlamos az idegösszeomlásra, elmebajra, neurotikus problémákra, valamint emésztő- és bélrendszeri betegségekre.

Színe: barna, fehér

na, igaz-e?
mintha csak rólam írták volna.

vízöntő
E jegy szülöttje melegszívű, emberbarát, és jó modorú. Kitűnő emlékezőtehetséggel rendelkezik, és felfogóképessége is átlagon felüli. Lételeme a függetlenség, ezért még házasemberként is szüksége van egy fajta szabadságra, különben képes különválni kedvesétől. Ha partnere megérti a függetlenség iránti vágyát, és biztosítja is számára a szabadságot, jóban-rosszban kitart mellette. Inkább az eszére hallgat, mint a szívére, ezért inkább a realitások talaján mozog. Hosszú időre nem képes lekötni magát semmiben, hamar megun mindent, mert rabságnak érzi a kötöttségeket.
A Vízöntő havában született ember hajlamos a vérkeringési zavarokra, érgörcsre, gyomor- és májbajokra.

Színe: zöld, ibolyalila, fekete

na?:D

2010. július 22., csütörtök

i'm not happy.

azt hiszem, mindjárt kicsapok egy hisztit. egyszerűen nem vagyok nyugodt, és ez rossz. szokatlan és rossz. nyugodtnak kell lennem, de nem tudom, hogyan lehetnék az.
szánalmas.
most per pill
anat úgy érzem, hogy minden rossz és semmi nincs rendben, és tudom, hogy ezt pontosan így van.
valami nagyon megváltozott.
és leginkább úgy vagyok vele, hogy beletörődtem az egészbe.
tudom, hogy mennyire idegtépő lehetek.
meg kéne próbálnom írni valamit.

azt akarom, hogy ősz legyen. az ősz engem különösképp megnyugtat. a táj ezernyi színben úszik, levelek recsegnek a talpad alatt, hűvös van, nem ilyen fos meleg, esik az eső, akkor van a legjobb időjárás, több ruhát viselhetsz, nem kell rövidgatyát hordanod.
hát ennyit erről.
venni fogok egy nagy, krémszínű pulóvert, túlméretezettet.
mindig is akartam egy olyat.

megpróbálok írni egy kicsit.
úgy sem lesz az estémből semmi.

Máté, te meg már hiányzol.
azt mondtad, bármikor ott vagy nekem.
most kellenél nagyon...

2010. július 21., szerda

Szűz
Szókimondó és őszinte, úgy érzi, hogy aztán bárkiről bármit elmondhat, ezzel szemben azt rosszul viseli, ha őt kritizálják. Szerény és visszafogott is tud lenni, és bőszen hangoztatja, hogy a belső értékek a legfontosabbal. Nagyon racionális, ami azonban megölheti az érzelmeket. A száraz tények, a logikus összefüggések többet jelentenek számára az érzelmeknél és az intuíciónál.

Vízöntő
Öntörvényű és lázadó, igazi különc, gyűlöli a formaságokat, így aztán már messziről kirí a sorból, nemcsak viselkedése, hanem az öltözködése, a megjelenése miatt is. A lelkizésnél sokkal többre tartja a szellemi kalandokat, ezért az erotikát nem is tartja olyan fontosnak. Ez lehet a kapcsolataiban a konfliktusforrás.



nem is igaz.
rám legalábbis. :O
csak az első két mondat.


sátrazzunk Gergő, sátrazzunk!

a legjobb ötlet. (:
most nagyon-nagyon álmos vagyok, de ha nincs sötét, egyszerűen nem tudok aludni, ez tény. ezért kelek fel már minden reggel hat körül. mert az ágyam per pillanat az ablakom alatt van, ideiglenes állapotban, ami azt jelenti, hogy minden reggel arra kelek fel, hogy a szemembe süt a napocska.
és azt utálom.
várom már, hogy meglegyen az ágyam, amin annyira kényelmesen elférek, akkora a hely, hogy tuti, nem esek le, és még a lábam sem lóg le róla, semmilyen formában.
jelen pillanatban már egy órája biztos szenvedek ezzel a bejegyzéssel, szóval inkább rövidre fogom.
Gergő lelkét ápolgatom. nagyon szokatlan dolog, eddig mindig fordítva történt. sajnálom szegényt.
ő az egyik legjobb barátom. az a legfontosabb, hogy neki minden a legjobb legyen, és mégse jó neki.
és ez annyira rossz.
hihetetlen, mennyi jó barátot szerezhet az ember mindössze másfél hónap alatt.
jut eszembe, jó barátok.
Muhcsi, nekünk meg muszáj találkozni. hiányzik már a csipogásod. :) meg Gabi néni úgyis félbeszakította azt az SZTD-s lelkizést.

emberek, szükségem van már egy nagy beszélgetésre.
valakinél ott akarok aludni.
messzire elmenni otthonról.

2010. július 20., kedd

alles ist in ordnung.


és nagggyon remélem, hogy nem csak egyelőre.
nagyon hiányzott.
most mindenki hiányzik.
Szilvia, te meg ne haragudj, hogy tegnap kétszer tettem le a telót, de Gergő-fiú beugrott hozzám, beszélgettünk, utána pedig megbeszéltem a dolgokat Ákossal.
tudod, hogy szeretlek, és még ma mesélek ;)♥

most pedig ideje lenne öltöznöm, mert tatám eldöntötte, hogy ma vesz nekem egy franciaágyat. :|
jipp ^^
végre.

2010. július 19., hétfő

az egészet el fogja mosni az eső.

igen, el fogja, én meg szenvedhetek tovább, ma, és még holnap is, hogy ugyan mit szeretett volna mondani...
mostanában rettentő magányosnak érzem magam. egyedül és magányosnak.
szinte már ott tartok, hogy várom az iskolát, hogy valami esemény kerüljön az életembe.

2010. július 18., vasárnap




a szobám dulux sultana spice színben pompázik, mivel anyám reggel nyolckor felkeltett, leült az ágyam szélére és kijelentette, hogy mi lenne, ha lemennénk Szolnokra, és megvennénk a festéket, hogy végre meg legyen csinálva a szobám.
én meg tulajdonképpen lestem, de persze, hogy beleegyeztem.
szóval most sötétbarna. pontosan olyan, mint amilyen szín pontosan passzol hozzám.
elég jól néz ki.

most meg szarom le, mit csinálnak bent.
kint ülök, és ölelgetem a medvémet, amit csak azért is külön kellett pakolni a többiektől.
neki velem kell lennie.

a mai lelkiállapotom meg olyan ramaty volt, hogy említést sem érdemel.
soha nem éreztem még ennyire egyedül magam.

2010. július 17., szombat


...You know, it is true.
all the things
come back to you.

dream on, dream on, dream on till your dreams come true.
még mindig az előző bejegyzésben közzétett Aerosmith számot bömböltetem.

tegnap rájöttem, hogy milyen igaz emberekkel, milyen jó barátokkal vagyok körülvéve. és, hogy ők mindig itt voltak és mindig is itt lesznek nekem.

és csak tegnap. ez benne a szégyen. most, hogy visszagondolok rá, lélekben legszívesebben jól megrugdosnám magam.
de még vannak rajtam lelki sebek. és fájnak még, sajognak. van rajtuk pár lelki-sebtapasz. de azok könnyen leesnek.

tegnap a padlón voltam. nem kívánom részletezni az eseményeket, nem publikus, csak leírom ide, hogy tudjam később, napra pontosan, mit éreztem. hogy mikor volt. hogy megjegyezzem - nem, kizárt dolog, hogy elfelejtsem.
leírtam az egészet dottinak, elmentettem word-be és most azt olvasom vissza.

Máté, annyit jelentett nekem, mikor átöleltél. akkor úgy éreztem kicsit, hogy minden rendbe fog jönni, és legszívesebben úgy álltam volna ott örökké.
ti vagytok nekem a minden, fiúk.
és ezt higgyétek el.
mindig számíthattok rám.


2010. július 16., péntek

dream on.


rajzolni fogok, át fogom adni magam a rajzolásnak, ha már más nem megy.
roppant kíváncsi vagyok az estére, hogyan alakul majd.
ha lesz egyáltalán.

de inkább beletörődtem mindenbe.
tegnap nem sírtam. de majdnem. csak feküdtem a földön, szétvetett végtagokkal, a macim a vállam alatt volt, agyonnyomtam. bámultam a plafont és gondolkodtam. nyitva volt az ablak, hallgattam, hogyan zúg a ventilátor, éreztem, milyen hűs a levegő miatta, és figyeltem, hogyan ciripelnek a tücskök.
beletörődtem a dolgokba. egyszerűen beletörődtem, hogy hiába gyötröm magam, ha semmi eredménye. hiába, ha lehet, hogy még csak nem is érdekli már.
és én még mindig ugyanannyira szeretem, mint eddig.

nálam van a karkötője...





a rajz a tegnapi munkám.
nem lett jó, tudom.
élőben jobban néz ki.

jóvanaz.

2010. július 15., csütörtök

Dotti, szegény kicsim, annyira sajnálom :( ♥
részvétem.


you don't love me

like you did
yesterday.



2010. július 14., szerda


csak azt nem tudom, miért.


vivi hotdogján hallgatom a zenét, és azon gondolkodom, hogy most mit tegyek. leírjam-e, hogy mit éreztem ma, vagy az csak még egy kicsi lenne a tűzbe, ami nem tenne jót.
jó kérdés. egyszerűen teszem, amit jónak látok.

egy szó van rá: borzasztó volt ott ülni és nézni, ahogy elmegy, miközben mindenki körém gyülemlik, hogy mondjam el, mi történt.
én meg csak küszködtem a könnyeimmel és nem tudtam, hogyan kezdjek bele, mit mondjak, nem tudtam eldönteni, mihez kezdjek és mit gondoljak.
nem tudtam mást, csak sírni.
borzasztó volt látni, hogy nem mond semmit, csak néz maga elé. arra gondolni, hogy a kérdésre a válasz biztosan nem. nem lehet más, csak az. és valahogy felfogni. valahogy megemészteni, hogy... eddig nem gondoltál erre. hogy eddig nem ezt mutatta. akkor meg igen. hogy talán kételkedik. hogy most arra gondolsz, mi játszódhat le a fejében.
de valahogy bennem az maradt meg, hogy a nem-re gondolt. azt akarta kimondani.
borzasztó volt ott ülni mellette, mikor cikáznak a gondolatok a fejedben és nem tudod, hogy mit mondj neki. kiböknéd, de aztán mégsem teszed, mert ő... úgy sem válaszolna. vagy mert eszedbe jut egy másik gondolat, aztán egy másik, aztán végül feladod. és nem vagy képes másra, csak
borzasztó a tudat, hogy annyira más volt. nem az, akit megszoktál. és talán nem is érdekelte.
próbáltam nyugtatni magam, hogy igenis érdekli, mi van. de most minek nyugtassam magam?
csak cikáztak a gondolatok a fejemben, kergették egymást, annyira gyorsan, hogy már nem is emlékszem mindre, nem várhatja el tőlem senki.
de a legtöbb az volt, hogy jó lenne az arca mögé látni. jó lenne belenézni a fejébe, a gondolatai közé és megtudni, hogy igazán mit érez. hogy mit gondol, mit akar, és egyszerűen miért csinálja ezt velem, mikor tudja, hogy milyen vagyok.
tudja, mennyire a szívemre veszek mindent.
ő tud rólam mindent.
senki más nem tud olyanokat rólam, mint ő.

a legfőbb gondolatom az volt, hogy mindenki cserben hagy. nem tudtam másra gondolni, csak arra, hogy nem kellek senkinek. hogy mindenki nélkülözhetőnek tart engem.
és mennyire igazam volt.

mikor megláttam Dottit, egyszerűen nem bírtam tovább, minden kitört belőlem és elkezdtem zokogni. úgy, ahogy csak bírtam, nem érdekelt egész végig, hogy hányan látnak, az sem, hogy mit gondolnak, csak bőgtem és bőgtem, de még így sem sikerült úgy kisírnom magam, amennyire akartam. a nagyja bennem van még, de megint megfogadtam, hogy nem fogok sírni.
ha már végképp nem bírom.
de ebből úgy sem lesz semmi. aki ismer - és elég hamar ki lehet engem ismerni - , az tudja, hogy nem bírom ki, hogy ne sírjak, nem tudom magamban tartani.

nyomorultul érzem magam. itt írok, mióta, és egyszerűen nem tudom kifejezni magamat.
csődtömeg vagyok.
annak is érzem magam.

próbálod felfogni, mit érezhet.
de hogy csináld, mikor soha nem ossza meg másokkal az érzéseid? hogy értsd meg, miért ilyen, amikor nem szeret magáról beszélni, amikor nem szereti, ha tudják, mit érez?
hogy tudd, hogy mit gondol, ha nem mondja el...?
mennyivel lenne jobb, ha tudnád...

ilyenkor mutatkozik meg, ki az igaz barát.
köszönöm.

és mégis megyünk!
csoda.

2010. július 12., hétfő




nincs kedvem ahhoz, hogy blogot írjak, nem történik velem szinte semmi. már ott tartunk, hogy a fiukkal majdnem három hete pipázunk rendszeresen, ami valljuk be, nem valami egészséges.
jelenleg sötét van a nappaliban, valamiféle félhomály, amit imádok. hallgatom az elvont, lassú zenéket és fáj a hátam a tegnapi folyamatos strandtól és csúszdázástól. de nem érdekel.
álmos vagyok, de tudom, hogy nemsoká írnom kéne valamit, alkotni és újra kifejezni valahogy önmagam. de nem nagyon sikerül.
mennyi de.

elég mozgalmas lesz ez a hetem, ha előre tekintek, és mindegyik eseményben ott lesznek a fiukák, akik lehetővé teszik, hogy a napjaim ne legyenek borzalmasan unalmasak és ne töltsem őket teljesen egyedül.
nem is tudom, mi lenne velem nélkülük.
szerdán valószínűleg megyünk strandra, és csak imádkozni tudok azért, hogy Ákos is ott legyen, bár valahogy úgy érzem, nem lesz ott, nem tud majd eljönni.
mondom, hogy néha nagyon utálom, hogy dolgozik, bár tudom, hogy jót tesz nekünk egy kis idő, amikor nem találkozunk, és hiányozhatunk egymásnak. erősödünk?
annyira remélem, hogy jönni tud, hogy az már szinte leírhatatlan.
aztán csütörtökön, valószínűleg Mátékánál nyársalunk. az nagyon jó lesz, amennyire ezeket az idiótákat ismerem. de ez is a legjobbkor adódik, mikor Ákos dolgozik, Gergőnél alszik és nincs otthon. Máté úgy is képes lesz rábeszélni, ha már én nem.
nélküle nem is lenne olyan jó.
sőt.

szerintem megyek és elfoglalom magam Blake kisasszonnyal, és remélem, hogy nem alszom be idő előtt.

2010. július 10., szombat




jelenleg anya süt krumplit, finom illat van a házban. nincs jobb a frissen sült krumplinál. azt egyszerűen imádom, ha még forró, és meg kell küzdened azért, hogy megedd.
jól érzem magam, megint uralmába kerített a nyaralni-akarok menni-érzés.
gratulálok magamnak.
nagyon hiányzik már egy kis tengerpart. homokban rohangálni mezítláb, egy fehér ingben.
a fehér inget úgy is beszerzem.

holnap fényképeket fogok készíteni. annyira hiányoznak a jó képek rólam.
nem tudom, rá tudom-e beszélni a cicát, hogy kidobjon az ablakon egy nagycsomó pénzt, csak azért, hogy vízben legyen. velem.
annyira jó lenne.
de hát minden más is jó lenne, mégsem lehet.
nélküle meg nem lenne jó az egész.
nem is lesz.

szerintem alkotok valamit a hotdog profilomra. kéne.

2010. július 9., péntek

kicsit jobban érzem magam, hogy végre van számom, amit hívni lehet.
ó, béjbe.

jött ákos.



ma reggel egyszerűen képtelen voltam felkelni, csak nyűglődtem az ágyban és tovább akartam aludni, mert ott legalább vele lehettem.
néha nagyon utálom, hogy dolgozik.

de az estéket mindig úgy várom. mert találkozhatok Ákossal.
napközben punnyadok, nem tudok mit csinálni, csak ha anya ad valami elintéznivalót. meg persze, ki ne hagyjam a kéthetes folyamatos vízipipázást, két nap szünettel.
tegnap Zolkával, Mátéval meg mamáékkal kimozdultunk strandra. én agyonkínzott lettem, elveszítettem két csatomat, meg egy hajgumimat, megettünk vagy három lángost, én pedig leégtem, piros vagyok, mint valami paradicsom.
és összespanoltam Anikóval.
komolyan mondom, nem is gondoltam volna.
de nagyon aranyos csajszi.

most meg annyira furcsa, 11.13 van, én pedig még fel sem öltöztem. ez szokatlan, máskor nyolckor már élek és virulok. most nem.
de ma tunyulni fogok, elhatároztam. Máté, te meg este nem hagyhatsz cserben, most is pipaillatot érzek. hallucináció.


benyomtam három deci kakaót. újonnan ott járok, hogy ez a reggelim.
és rossz.
mindenki nyaral. mindenki megy mindenhová.
én meg nem.
meg kell szerveznünk azt, amit Anie mondott nekem.
annyira felejthetetlen, őrült buli lenne. *-*

Grét, ellopkodtam Ádám és a te zenéidet :É
mert imádom őket.

2010. július 7., szerda




kilenc óra tizennyolc.
elnyűttnek és álmosnak érzem magam, pedig frissnek és vidámnak kéne lennem. vagy legalábbis üdének.
olyan, mintha az orromban vízipipa illat ragadt volna meg, és nem tudnék szagolni mást, csak azt. hát igen, mit tesz a két hétben egyszer megállásos, folyamatos pipázás.
gut, gut.
megint fáj a fejem.

nem tudom, ákos jön-e. remélem, hogy igen.
annyi mindent tudnék most csinálni.
talán írnom kéne, tényleg elhanyagolom.
legközelebb.

miért nem ismernek délelőttöt?

2010. július 6., kedd




nem tudom, mit fogok ma csinálni. jelenleg egyedül vagyok, és viszket a lábam. kilenc óra tizenhat van, tesóm már ötödik napja alszik mamámnál, és csak azért, mert zolkáék is ott vannak.
gyerektúltengés.
én meg le vagyok szarva, mint mindig.
régen írtam blogot, soha nem volt kedvem igazán. meg nem is vagyok itthon annyit mostanában.
tegnap körülbelül fél kettőtől kilencig szórakoztam.
elég jó szórakozás volt. egy hónapot kibírtunk egymás mellett ákossal. azaz, ő bírta ki mellettem a sok hisztit.
csokis axe illatú a hajam, és ő jut róla mindig eszembe. mindig.

komolyan.
annyira hülyén érzem magam. tudom, hogy az utóbbi időben nagyon megváltoztam. már nem egészen úgy tekintek bizonyos dolgokra, mint eddig, másak az igényeim, másak a szokásaim, ezeknek szinte a nagy része. megint rátértem a metálra.
más szóval, más emberek szerint elrosszkislányosodtam.
de ez így jobb. sokkal jobb. és sokkal izgalmasabb.
nem akarok elhanyagolni senkit, pedig tudom, hogy már megtettem. itt azokra gondolok, akik mindig mellettem voltak, és nem értették, hogy mi történt hirtelen velem.
én csak élek. mert ilyenkor kell.



na, nehogymár lelkiismeret-furdalást csináljak magamnak :d



"Végre valaki, akit kedvemre szeretgethetek..."
belevésődött az emlékezetembe a tegnap, cica. nagyon.

vérjaguárom (:

2010. július 4., vasárnap

nem értem, hogy lett hotdogon 1333 szavazatom, mikor én csak 1228-ra emlékszem xddd
gratulálok magamnak.
nagyon tudok.

emberek, a tegnap állati volt (: ♥ strand. nyársalás. tűűz *-*
még több ilyet kéne csinálni (:
ákos*-*♥ annyira imádlak. tegnap cicás voltál. hiányoztál este. nagyon.
máté.♥ legjobb fiubarát. lángosevés. egyem a husod, szivem :D
zolka♥ - MERT? - xdd ez volt a legnagyobb. ;) annyira szerencsétlen vagy, egyelek.
ádám. :D - a legszerencsétlenebb ember az egész világon. :DD de olyan aranyos :D

2010. július 2., péntek

á. van huszonkettőezer és még egy pár száz forintom, amit elkölthetek ruhákra, cipőkre, táskákra. *-*
a világ legjobb dolgainak egyike. ;)
annamari.♥
nagyon imádlak.
találkoznunk kell, beszélnünk kell. :]

szilvia.♥
egyszerűen hiányzol :/
annnnnyi minden mesélnivalóm lenne.
és kíváncsi vagyok rád ;)

cicus.♥
megveszek érted.
imádok nálad lenni. imádok veled lenni.
az a szombaték rész megy, amit nálad néztünk :$
a vadóc énem még egy darabig marad. :]

azt hallgatom, hogy kitti a vízbe ugrál. placss-placcs. ahogy kopog a lába, miközben nekifut.
tegnap annyira strand-hangulatom volt. part-hangulat. balaton. vízpart. bármi!
szerintem holnap megyek is be.

harry pottert nekünk!
meg is van, kikkel megyek ;)

imádtam tegnap a pipát.
végre volt cső : ]
máté meggyilkol :]
ákos nyaka. mellkasa. három cici :$$
zolka, aki nem fogja fel, miről beszélünk :D imádom aztis. ♥

teljességgel szarráment a billentyűzetem. :S:D
legalább van min röhögni :D


most megyek, és eltulajdonítom a palacsintákat, amiket tata sütött ;)