2010. július 21., szerda

most nagyon-nagyon álmos vagyok, de ha nincs sötét, egyszerűen nem tudok aludni, ez tény. ezért kelek fel már minden reggel hat körül. mert az ágyam per pillanat az ablakom alatt van, ideiglenes állapotban, ami azt jelenti, hogy minden reggel arra kelek fel, hogy a szemembe süt a napocska.
és azt utálom.
várom már, hogy meglegyen az ágyam, amin annyira kényelmesen elférek, akkora a hely, hogy tuti, nem esek le, és még a lábam sem lóg le róla, semmilyen formában.
jelen pillanatban már egy órája biztos szenvedek ezzel a bejegyzéssel, szóval inkább rövidre fogom.
Gergő lelkét ápolgatom. nagyon szokatlan dolog, eddig mindig fordítva történt. sajnálom szegényt.
ő az egyik legjobb barátom. az a legfontosabb, hogy neki minden a legjobb legyen, és mégse jó neki.
és ez annyira rossz.
hihetetlen, mennyi jó barátot szerezhet az ember mindössze másfél hónap alatt.
jut eszembe, jó barátok.
Muhcsi, nekünk meg muszáj találkozni. hiányzik már a csipogásod. :) meg Gabi néni úgyis félbeszakította azt az SZTD-s lelkizést.

emberek, szükségem van már egy nagy beszélgetésre.
valakinél ott akarok aludni.
messzire elmenni otthonról.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése