2010. szeptember 24., péntek

ohó. most éppen Zoltán unokatestvéremnél ülünk Máté Szappanossal, és dupstepet hallgatunk. Nincs netem otthon, ezért kénytelen vagyok innen írni, mivel Péter Muhari hiányolja az írásaimat. rettentő boldog vagyok, mert a rendszeres olvasóim száma tizenhatra nőtt :$
az életem megy tovább. minden okés. megvagyok, már ha lehet ezt mondani. egész jól elvagyok. és Szilvia Bobákkal élem az életem, aki az én cicám. én meg nyuszi vagyok. roppant érdekes szituáció. nem is emlékszem ki hívott így utoljára.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése