2011. június 14., kedd

calmed inside


az ágyamon fekszem, megintcsak. alattam van Pál - megintcsak. szegénykém teljesen ki van lapulva már, de olyan jó érzés reggel felkelni, és látni, hogy ott van mellettem az ágyban az az ütött-kopott medve, és olyan, mintha ő is csak aludna mellettem.
nyitva van az ajtóm, érzem, ahogy apa tusfürdőjének illata beáramlik. sötét van, elborult az ég, esni fog az eső. a fák össze-vissza hajlonganak, táncoltatja őket a szél, úgy, mint ahogy a függönyömet is a nyitott ablakon keresztül.
kellemes érzés ez a nyári eső. olyan paradoxot biztosít az időben, hogy jó érzést kelt bennem. már rá is kezdett az ég dörögni, az eső pedig cseperegni.
annyira szeretem hallgatni azt, ahogy kopog a tetőn. vagy szimplán kiülni a teraszra, nézni, ahogy leszakad az ég, érezni az illatot.

van egy majdnem hogy biztos programom nyárra, ami ha eszembe jut, boldog leszek és elfog az az izgatott, jellegzetes öröm.
rájövök, hogy alig várom.

köszönöm a sok, gyarapodó rendszeres olvasót! :)<3

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése