2011. július 21., csütörtök

your daddy is rich, and your mommy goodlooking




olyan.... hideg van. főleg így, nyitott ablakkal és mezítláb. didergek. egy kis otthonosságra vágyom.
totálisan unottnak érzem magam, nem akarok mást, mint egy kellemes, nyugodt estét, finom illatokkal, egy kis kajcsival, valami jó filmmel, azzal, akit szeretek, szép csendesen összebújni éés... ennyi!
teljesen átjárt az ősz mámora. a borús idő, a szél, a sötétség. nyomott a hangulat, én pedig jelen pillanatban teljesen ELÉGEDETLEN vagyok magammal. szigorú tekintettel nézek a monitorra, félszegen. kicsit félek, de nem tudom, mitől. ma elöntött a szeptemberi érzés, rémisztő volt. hát mit csináltam, apró kis unalmamban? felmondtam minden iránti szolgálatot, letelepedtem a földre, törökülésbe, előpakoltam az akvarellceruzáimat, és nekikezdtem rajzolni. reméltem, hátha el tudok merülni a rajzolás örömében, de hamar feladtam néhány ceruzavonás után. rájöttem, hogy csak Icus, a mulya rajztanár óráin tudom ennyire beleélni magam. de az is talán a megfelelési, bizonyítási kényszer miatt van, hogy megmutathassam másoknak, hogy van legalább egy dolog, amiben tehetségesnek mondhatni engem.

hihetetlen mód jó lenne bevásárolni egyet, ruhákból jól betárazni.
majd valósítani lesz érdekes, még szeptember elején. ah!
most, hogy ez a hideg, őszi hangulat elöntött, a legjobban elhatározott dolog ruhavásárlás terén számomra, az nem más, mint beszerezni majd egy bőrdzsekit és egy fehér, hosszú sálat.

jelen pillanatban pedig hihhetetlen jól esne egy kis outside cofféban forrócsokit iszogatni és egy jót beszélgetni.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése