2011. október 22., szombat

your only chance is to stay true


nézegettem, barátkoztam kicsit braces-szel, és arra jutottam, hogy bizonyos szempontokból és szemszögekből elviselhető.
de erről most ennyit. még hozzátenném, a ruhatáram jelentős mértékben több kéket fog tartalmazni.

egy kicsit el akarok menni, sétálni egyet, fényképezni, leskelődni, élvezni az erdőt. valahogy másképp értelmezni mindent, amit lehet. elszabadulni. magányosnak érzem magam, egy kissé.
elmondhatatlan, mennyire vágyom egy színtiszta, igazi ölelésre, amikor idejön hozzám, a karjaiba fog, mély levegőt vesz, a vállamra hajtja a fejét, és nem szól semmit, csak tart. ez kell nekem. szavak nélküli megértés, szeretet és törődés. mert már hiányzik.
odakint tényleg őszi sétaidő van. borult ég, részben sárgás falevelek, néhány pici zöld, hideg, kellemes levegő, ami képes lenne kitisztítani az agyacskám.
angolul akarok beszélni valakivel, aki megérti, és ugyanolyan szinten tud rá válaszolni. someone help me!

this is fuckin' hopeless now.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése