2011. november 6., vasárnap

forever



elkeseredett nap, a szobában ücsörögvén, tanulván, ki nem mozdulva, semmit nem csinálva, egy szót nem szólva. az idő elrepült. de minek is?
szomorú vagyok és fájok belül.
a tegnapi nap úgy bevésődött az emlékezetembe.... hogy azt szerintem egy életen át nem felejtem el.

holnap végre kimozdulok innen.
eltűnnek az unalmas hétköznapok.
lesz egy icipici izgalom
a mindennapos shit ellenére is.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése