2012. január 2., hétfő

new year's eve summary


aludni kéne meg fürdeni, mivel holnap megyünk Szolnokra, nyolckor. de nincs hozzá kedvem. most, hogy visszanéztem a friss blogokban a szilveszteri bejegyzéseket, úgy érzem, nekem is be kell számolnom.
nem örültem aznap este, mert valahogy... úgy álltam hozzá, hogy nincs szükségem bulira, mert ez is egy olyan nap lesz mint a többi. de azért megspékeltük pár plusszal. (hihetetlen, nem értem magam, hiszen imádok vadulni..)
rosszul indult és neccesen, de azután megalkottam a fejemben az utitervet (ami roppant mód változott), és kijelentem, nem voltam ittas! felkapkodtam magamra olyan hat óra körül a frissen beszerzett, navy blue, white csíkos, puffos ujjú, ruhaszerű felsőmet, az új bőrdzsekimet,  egy farmert, az új csizmámat, és a fehér körsálam, kihúztam cicásra a szemecskémet, felülre tettem egy kis ezüst csillámot, a hajamat lazán leengedtem, fésületlenül, komiszul göndören, és megindultam illatozva Ivánhoz. ott borcsot ettünk, ami egy kinti kajácska, hasonló a székelykáposztához, de mégsem. (egyesek ismerhetik). nem sokkal később kimentünk iszogatni Dzsozefékhez, akik addigra már nevetgéltek (megindultunk hatszáz kiló társasjátékkal, amit végül nem is használtunk. nevettünk, ittunk, pálinkát, nyolc éves whisky-t kólával, pezsgőt energiaitallal. éjfélkor tulajdonképpen fel sem fogtam, hogy átmentünk egy másik évbe, még nem állt be az agyam. körbejártuk az egész falut, koccintottunk anyáékkal, majd Vikinéniékkel, azután kimentem unokatestvéremékhez.
ők túlzottan is jól érezték magukat. nevettem egyet, ittunk водка, szórakoztattak, bolondul és részegen, megismertem Lalát, majd végül, mikor már nagyon sok lett belőlük, Bencuval különvonultunk és elbeszélgettünk. megosztott velem pár dolgot, és elcsodálkoztam, hogy lehet egy pasi ilyen! csajok, tátanátok a szátokat elképedésetekben! (nem perverz és nem negatív irányban, persze).  látszik, hogy egy a csillagjegyünk.
összefoglalva, nagy betűkkel: nem volt rossz. igaz, nem olyanra sikeredett, amire számítottam, de nem is bánom. 
amit most nagyon várok, az január hét, a tablóbál! álom lenne, ha minden úgy történne, ahogy várom: nem töröm ki a sarkam, jó a zene, jó a társaság, nincs semmi aggasztó következmény. 
Muhival, Grétával, Szilvivel, és még ki tudja, ki jelenik meg.


ő! kell nekem.

2 megjegyzés:

  1. ó, ó, ez a cipőő!!
    na és, a borcs.. :)
    (Boldog új évet, Nikolett..!)

    VálaszTörlés