2012. május 5., szombat

mermost boldogság van.

álmosan pislogok a kicsike notebook előtt, a háttérben valami szar film szól a comedy centralból. a lábam selymes, a hajam vizes, a szemeim leragadnak. gondolkodom, hogyan fogalmazzam meg, mi történt velem az elmúlt nap(ok)ban, talán hosszan, esetleg tömören? lehet, hogy az utóbbihoz kell folyamodnom a fogyó energiám miatt. 
tegnap nehézkesen teltek az órák, délelőtt. túléltem egy cloning-angolt, szédüléssel és légszomjjal küszködve, azután lefutottam egy hármas coopert. hoztam a szintem, de végül emelt fejjel távoztam, szarul, de büszkén. egy kicsit sértetten. de erősen.
bolondballagáson kaptam kis mosolyokat, nekem szegezett tekinteteket és játékokat, nevettem, sajnálkoztam, hogy a populáris egyedek eltávoznak, üres lesz nélkülük jövőre az iskola. jönnek a helyükbe a magukat nagynak és hatalmasnak képzelő avagy szerény, matekfizikás újoncok, akik még csak kezdik a szakmát. 
aztán próbáltam ésszerűen gondolkodni, tervezgetni, ajándékot venni, de a lehetőségek ravaszul elbújtak előlem és sikerült megint felidegesítenem magam. van idő! súgta az agyam, de szerencsére ezt a problémát ma orvosoltam, és B-nek szeretnék örömet okozni. mert ő megérdemli.
a buszmegállóban állva péntek délután Máté panaszait hallgattam és mélységesen együttéreztem vele. nem akarom, hogy elzülljön, hogy ne legyen, ki nevelje és gondoskodjon róla. olyan komoly volt, amilyen csak ritkán szokott lenni, ezért tudtam, hogy igenis hatalmas gondok vannak. 
aztán csak telt az idő. B-vel töltöttem az egész hátralévő napocskát, és a hajnali időszakot is. boldoggá tesz. ennyit lehet mondani. nem tudok reálisan ítélkezni, de emberek, engem nagyon elragadott a szerelem rózsaszín, vattacukor illatú, pihés, föld felett járó hulláma, magába szippantott, ott tart. leírhatatlan, minden jó egyszerűen, varázslatos, pont. 
játszottunk, gyrosos és magyaros pizzát ettünk, torrentét néztünk, majd mivel elteltem a piDZától (nem szoktam én ehhez, megmakacsolta magát a gyomrom), ő gondoskodott a szenvedő énemen, ellátott minden földi jóval. az ő szavaival élve: tyúkapóskodott felettem. jó volt, igen, hogy törődött velem. én pedig átadtam magam ennek az érzésnek. mosolyogva néztem, ahogy velem szemben feküdt, nézett rám, félig lehunyt szemekkel, mosolygott és azt mondta, kifejezetten aranyos vagyok. 
és ebből állt minden. kicsit szundikáltunk, family guy-t néztünk betakarózva, én pedig boldog voltam.
Attila pedig ugrott, nagy, szomorú sóhajjal. 
hazavonatoztam, félig világosban, a nővére piros pulóverében, nekihajtottam a fejem az ablaknak és küzdöttem az alvás ellen. végül - beestem az ágyikómba, elrendezgettem a fészkemet, és álomba szenderültem. a telefonom rezgésére keltem fel, három órával később. nyögve másztam ki az ágyból, felvettem a kezem ügyébe kerülő első ruhákat és rendbe szedtem magam, tisztességesen biztosítva a cicaszemeim tusos kiemelését, a lábam leragtapaszolását, és a halszálka-fonatot, hogy mégse' legyek már oly átlagos. és mire mentem mindezzel? húsz perc sorfalállásra és egy lelombozó tekintetre. amit célom volt elkerülni aznap reggel.
utána elintéztem a dolgokat, biztosítottam B közelgő születésnapi ajándéka kétharmad részét, elégedetten sóhajtva, tipegve az üzletekben az új telitalpúmban, a fekete harisnyámban és az icipici szoknyámban, illatozva a play it lovely-tól.
az idő lassan telt, nem tudtam legyőzni a tételeket, aljas bosszút álltak rajtam, hogy eddig halogattam őket. holnap sincs rá időm, hétfőn sem = i am fucked. éjszakai tanulás, nikolett állása lehet, hogy a közeljövőben nagy arányban nőni fog.
végül este B eljött hozzám. angry birds mesterek voltunk, gorillák, szokás szerint bolondok. 'ú, de nagy vagy!' és 'félnék tőle a sötét utcán' mondatok pedig megkoronázták az esténket hatalmas nevetésekkel.

most pedig aludni fogok. reméljük, minden jól alakul, holnap amerikai focimeccs, B lezúz mindenkit, én lebarnulok még jobban, még lehetetlenebb módokon fogok leégni, és még jobban fog ez nekem fájni. de mivel pitbullok vagyunk, nekünk ez semmi.

3 megjegyzés:

  1. egyszerűen imádom minden bejegyzésed :)

    VálaszTörlés
  2. nagyon köszönöm! <3 ilyeneket olvasni mindig örömet okoz, és tudatja, hogy akkor nemhiába csinálom ezt :))

    VálaszTörlés
  3. nem szeretem a folytonos nyáladzást, de nyomós oka vagy annak, hogy feljárok a bloggerre. szeretem ahogy fogalmazol! csak így tovább :))

    VálaszTörlés