2012. június 10., vasárnap

képáradat

(sajnálatos módon?) nagyon el vagyok havazva mostanság, időhiányban szenvedek. viszont, örömmel jelenthetem be, hogy boldog vagyok és ebben nem tud most megakadályozni semmi.
rengeteg dolgot pótolnék be, csak a szóáradatom jelen pillanatban még hátra van. az eső kopog a háztetőn, a nyitott ablakomon keresztül minden hang felerősödik, árad be a kellemesen hideg levegő. egy kis drum and bass szól halkan, a hajam még vizesen oldalra font, a körmöm aranyszínűre lakkozott, a kakaóm pedig most fogyott el. ó, lusta vasárnap.
vasárnap osztálykirándulásra mentünk Gárdonyba. mondhatni, ez volt a legjobb kirándulás velük. a hangulat iszonyúan jó volt, hatalmas sétákat tettünk, főleg este a városban, körbejártunk mindent. az első estének csodás fílingje volt. ott ültünk egy kisebb, eldugott csatorna partján, egy padon, avagy a földön, beszélgettünk, egymás szavába vágva, talán tizenketten biztos, hogy ott voltunk. olyan emberekkel beszélgettünk, akikkel azelőtt ritkán, újra átéltünk pár dolgot, jobban megismertük a másikat. aztán kiültünk a velencei-tó partjára, belelógattuk a lábunk a hűs vízbe, néztük, ahogy a távolban, a part másik oldalán megjelennek a fények. egy kicsit tényleg kikapcsoltam. kiöntöttem a lelkem, megkönnyebbültem, és minden valahogy annyira kellemes volt. csak egyvalaki hiányzott mellőlem - B. de ha az élet szépen alakul, akkor többször is lesz alkalmam vele is átélni ilyet.
a szállodánk közvetlen a tó partján volt, kiültünk a teraszra, beszélgettünk, ki-be járkáltunk, mint az őrültek, rengeteget sétáltunk, estére meg is fájdult a lábam. másnap is megfürödtünk a tóban, becsomagolták mátét, mindenki kiterítette a ruháját a terasz korlátjára, a napra, mivel itt is a szabadságot követve fehérneműben mártóztunk. aztán délután székesfehérvárra mentünk, körbejártuk a local plázát, Répával és Flórával teljesen kifordultunk magunkból. nem is emlékszem, mikor nevettünk utoljára ennyire, hogy a hasunkat fogtuk és sikoltoztunk. majd este a fiúkkal és pár csajszival elmentünk a mólóra, a fagyos szélben, füstöltünk, néztük, ahogy a messzeségben villámlik, dörög az ég, pingvineffektus hatására összebújtunk, dubstepet hallgattunk, és minden tökéletes volt.
aztán a csúcspont az volt, amikor körbebicikliztük a velencei-tavat. persze párszor majdnem sikerült meghalnom, de a táj szépsége, a suhanás, és a kellemes levegő mindenért kárpótolt.
tulajdonképpen az egész három nap szabadszellemben telt el, vadsággal és jókedvvel fűszerezve. kifogástalan volt, szőröstől-bőröstől.
én sajnos kevés képet csináltam, mint már említettem, a fényképezőgépem meghalt, de azért igyekeztem.
katt a képre és megnő :)

a vízpart istenien szép volt. az első két napon még szakadatlanul sütött a nap, aztán a harmadikon eluralkodott az égen a borús hangulat.
a legjobb az volt, hogy a vízpart alig pár méterre volt a parttól.

répácskáékkal mekiztünk.
szilvia csodálatos hajkölteményt varázsolt nekem.



a hajamért odáig voltam meg vissza.
láthatni a csodálatos rendet, ami a szobánkban uralkodott
az utolsó kép pedig a biciklitúránk egyik megállóján, velencében. utólag sajnálom, hogy nem csináltam több képet.

tegnap pedig amerikai foci meccsen voltam, szurkolni, adrenalint pumpálni. azaz, megnézni a Svéd Királyomat, aki szokás szerint hozta a formáját és beast-üzemmódba kapcsolt, azaz félelmetes volt még ránézni is, főleg, amikor tiport. már esküszöm, nem is féltem őt, mert inkább ő tör össze másokat, mint mások őt. (98-as, avagy sárgapólóujjas)


na, ilyenkor kapok szívrohamot, mikor mindenki rajta van.



egyszerűen imádom az amerikai focit :)
meg Buldózert is :)

aztán nála aludtam. bolondok vagyunk, ez tény. tengernyit beszélgettünk, és úgy érzem, mintha már évek óta együtt lennénk. hallgattuk az eső kopogását, meg is áztunk egy kicsit, gondoskodott rólam.. imádom.

2 megjegyzés: