2012. október 11., csütörtök

i would never be the same

csodálatos illatfelhő vesz körül, az orrom még mindig képtelen megszokni ezt a varázsos, édes áradatot., ami soha nem lesz az enyém csillagászati ára miatt. emellé apró csokikát eszem, már lassan el is fogyott a tábla. kicsit didergek, de megszoktam, visszatérve a nagy Albionból. a délután kellemes komfortját pedig megkoronázom a drága történelembe-belevetemedéssel.
a napom a nem akarom-mondattal jellemezhető, ugyanúgy, akár a holnapi is. de beletörődtem, hogy az emelt történelem nem kis dió, viszont a kitartásom sem egy hatalmas tenger, már egy icipici tóvá apadt, és fogalmam sincs, meddig tart még.
a boldogságom most akkor is rettenthetetlen a csodásan meglepő délután miatt, emellett a turik királynőjévé koronáztattam magam, és szerelmes vagyok, nagyon-nagyon.
szeretném visszakapni a saját kis privát szférám, a saját kis kreativitásom, azt a csöppnyit is kihasználni, ami maradt még. ha maradt. írni akarok, pötyögni szorgalmasan és eltűnni a képzelet világában. de hát erre idő egyáltalán nincsen.
a holnapot kell csak túlélni, aztán B karjai közé omolok, és szeretem.
a következő kérdés pedig - lesz nekem angol felsőfokúm júniusban? nagyvalószínűséggel nem.




soha nem fog elmúlni.

3 megjegyzés:

  1. hiszel benne és akarod (nagyon). szóval a válasz igen, lesz neked (nekem még közép írásbelim se\:) angol felsőfokúd! (+ ezer felkiáltójel)

    :))

    VálaszTörlés
  2. hát, nem csak azon múlik, hogy hiszem-e benne, de azért köszönöm a támogatást:D
    a középfokú szerintem könnyű :) az a lényeg ott, hogy magabiztos legyél!:)

    VálaszTörlés
  3. természetesen nem csak, viszont nagyban hozzájárul :)

    a szóbeli könnyű is volt, de egy írásbelit még nem tudnék bevállalni..

    VálaszTörlés