2012. október 18., csütörtök

lucid

elszántan ültem le ide, délután négykor, teli elhatározásokkal, hogy na majd most én tanulni fogok. aztán ebayeztem. aztán facebookoztam. aztán pénzt számoltam. aztán rendet raktam. és, elérkezett a hat óra, amikor rájöttem, hogy semmit nem fogok elérni azzal, ha nem adok bele egy kis energiát a történelembe, amitől már hétfő óta rettegek. erőt vettem magamon, előkapartam a füzetem és a temérdek lapot, amit kaptunk, és elkezdtem (hosszas háborgások után, persze, hogy ez nem nekem való, én ezt nem tudom megcsinálni) kijegyzetelni a zsidóság történetét, kialakulásától kezdve egészen az xyz uralmakig. hű, ennél aztán csodálatosabb programot egy csütörtök estére elképzelni sem tudok. siratom a hasznos tevékenységektől elesett órákat, és már fáj a fejem a sok információ áradásától. 
meleg van idebenn, én kihúztam magam, a kellemes újságírói hatás kedvéért, szemezek egy üres kakaósbögrével, az arcom pedig elegánsan, alig észrevehetően felpuffadt, a sebektől, amik az előkelő számban keletkeztek a fogszabályzótól. a boldogság a tetőfokára hág, még akkor is, ha belegondolok, hogy mennyi információ vár még arra, hogy a magamévá tegyem és elsajátítsam. van egy juharszirup ízű krémem, nyami, ami majd biztosan feldobja ezt a megfáradt estét. az emberek viselkedése is megkavarodott körülöttem, viszont, kijelenthetem, hogy megtáltosodtam és már nem vagyok olyan nagyon flegma, mint amilyen voltam, hozzátéve azt, hogy az agyam kihasználtsága is egyre és egyre nőtt. amióta a drága laptopom visszatért a hosszas, nyolc hónapon át tartó sarokban sínylődő kómából, rajtam van az alkotói áradat, és a szavak csak jönnek és jönnek.
de még mindig csak arra vágyok, hogy aludjak egyet, legalább két napig megszakítás nélkül, és hadd álmodjak arról, amiről csak akarok.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése