2012. október 24., szerda

no light, no light

mandarinillat van és sötét. didergek, a zoknim piszkos lett, mellettem körömlakklemosó hever, hallom a nappaliból beszűrődő rajzfilm hangjait, érzem a nyitott ablakon keresztül beáramló kicsit füstös levegőt. nyugalmas minden. tegnap takaróba bugyolálva ültem és negyed egyig olvastam, megállás nélkül. a szemeim már nem bírták az iramot, az agyam viszont annál inkább. egyszerűen erőt kellett vennem ahhoz, hogy lekaparjam magam a sorokról.
ennek meg is lett az eredménye. az agyam másodpercenként igényelte az oxigént, a szemeim könnyeztek és aludni akartam állandóan.
a buszon ülve a hat réteg ruha és a vastag, fekete sál alatt is fáztam. nekidöntöttem a fejem az ülésnek, a zene a fülemben harsogott, lehunytam egy kicsit a szemem és arra gondoltam, mennyire jó lenne, ha minden mindig gondmentes és boldog lenne, és az elénk terülő megoldandó feladatokat és problémákat egy hussal elintézhetnénk és nem lenne az útban semmi.
egész nap csak lézengtem, rengeteg mindenkivel beszélgettem, de most nem volt valahogy ez az igaz, németen nem remekeltem, amiért szomorú voltam és a matek szárnyalásomnak is vége szakadt, azt hiszem. csak eltelt ez a nap.
jöhetne már a télapócska.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése