2012. október 28., vasárnap

nyugis, unalmas, sötét és esős nap volt. az élet megszokott körforgása folyik, a pillanatok pedig lassan telnek.  délelőtt fél tizenegykor keltem egy rémálom után. aztán csak feküdtem az ágyban és néztem magam elé. takarítottam és nem mentem Buldi meccsére, mert szakadt az eső. utálok néha itt lakni, csak mert oly messze van mindentől és mindenkitől. 
a szobámban szép rend uralkodik, de csak a felszínen. kissé rendszereztem pár dolgot, feltúrtam a régi tárolóberendezéseim és sok-sok kincset találtam. sikerült előtúrnom az elveszettnek hitt polipuraság nyakláncot is, és a karkötőt. aztán mindent szépen elrakosgattam és felfrissítettem a fülbevaló-tárolási rendszert. még mindig utálom a vasárnapot, és utálni is fogom míg világ a világ, akkor is, ha nincsen iskola másnap. csak ez vigasztal.
ma egyedül voltam, és végig úgy éreztem, hogy valami nem oké. 
anya ma kakaóscsigát sütött, nekem pedig tökéletesen téli hangulatom volt, főleg, hogy apa mesélte, hogy náluk kint ónagy németországban tizenöt centi hó esett.
holnap pedig megszabadulok tíz centitől a hajamból - előre is, rip.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése