2013. március 10., vasárnap

halkan fekvés, sminkben alvás, csendes este, bóklászás és mámor. elmúlt már. elmúlt. fura, de ez van. csak úgy kúsznak a szavak, minden olyan könnyű, egyszerű.
elhagytak. ennyi csupán, egyszerű és teljes. a kép tiszta, a homály megszűnt. az eső elmosott mindent, senkit nem rázott meg az áram. az alkohol (tömény vodka) hatása is lassan megszűnt. minden olyan sima és lassú. olyan határozott.
mondtam ma sok hülyeséget és bátor voltam. a várt monológ elmaradt. minden elmaradt. nincs most semmi, csak ágyban fekvés, merev arccal bámulás, folyó szavak, nincsenek gondolatok, nincsenek érzések, csak lassan bepötyögött szavak. mert minden üres. minden annyira... egyszerű. nem lehet elégszer elmondani.
az alváshoz sincs kedvem. zombivá változtam, aki csak néz. ma egy egyszerű megfigyelő voltam. egy sima ember a többi közül. nem voltam kiemelkedő, csak egy átlag. ott volt mindenki. elértem egy célt - megismertem a cuki svéd srácot. aki kiábrándító viselkedést tanusított, kicsit féltékeny voltam, de örültem neki. édes és szeretni való. ennyi az egész. vivi boldog lesz vele.
minden lassú volt és a vártnál egészen másabb. most pedig a gondolatok folyama egyszerűen megszűnik. fél három van, a gyomrom korog, a szám kiszáradt, a szemeim elnehezültek, de nincs kedvem aludni. ennyi az egész. nikolett nem érdemes arra, amit elvárt. a karma most nem tett jót. valamit elrontottam? de mit. ez a kérdés.

de még jönnek. és folynak. ilyenkor a legjobbak a gondolatok. ha az ember csalódott és még kicsit hat rá a vodka. a vodka persze nem akar jót. mindent elront. bátrabbá tesz, de elront mindent.
ma nem volt semmi. és pont ez a baj. miért nem volt?

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése