2013. március 15., péntek

only one place left to go

a mai este kiérdemelte a kellemesen jó jelzőt. nem tudok nagyon mást mondani. a szavak így éjfél tájban, fáradtságnak köszönhetően elfogytak. de legalább mosolyogva fekszem le aludni.
amikor beléptem a szobába, és körülnéztem, elgondolkodtam azon, hogy mi lenne, ha én ennek a részese lehetnék. ha ide tartoznék, legalább egy kis részben. és mosolyogtam. az erős énem uralkodott, de ott volt a háttérből kukucskáló gyenge lélek. akit bármennyire is akarok, nem bírok elűzni. 
kicsit megenyhült a szívem, kicsit boldog voltam. visszavágyom oda, most így, az ágyamban fekve. jó volt, kétséget kizárólag.
a picsába, viszont. hogy miért érzem magam emiatt rendkívül rothadtnak, kétségek között. ez már az én nagy költői kérdésem marad.
miért nem tudom élvezni az elém táruló lehetőségeket?
miért?
most valami megváltozott bennem vele kapcsolatban. túlságosan megszerettem már. ráadásul a pizzával, amit sütött nekem, levett a lábamról.
ajaj. nem jó lesz ez így.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése