2014. július 9., szerda

rendben van minden, úgy hiszem. kaptam egy csomó szívmelengető üzenetet arról, hogy mennyire félreértettem mindent, és elöntötte a kis buta a szívem sok-sok kis, rózsaszínen villódzó szivecskével. a hiánya felemésztő, ezer kilométer választ el tőle, én meg csak gyenge árnyéka vagyok magamnak, ahogy vágyakozom utána.
dolgozom, ami jó. kivételesen. szeretem a piacot, még akkor is, ha hajnali háromig ott vagyunk. az a kedvenc időszakom. az emberek kedvesek, a szociális életem emiatt él még csak, a fiúk ostromolnak, eredmény nélkül persze, de azért élvezem. elememben vagyok ott, mert jó, amit csinálok, nélkülem pedig összeomlik a rendszer.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése