2016. szeptember 27., kedd

Úgy gondoltam, hogy indítok egy személyesebb privát blogot, amit nem olvashat senki, csak maximum olyan emberek, akiket meghívtam. Szeretnék brutálisan őszinte és részletes bejegyzéseket írni magamnak, nevekkel, mert mostanában annyi olyan dolog történik velem, amiről nem szívesen beszélek nagyobb nyilvánosság előtt. Na meg nem szeretném, ha ez az egész illetéktelen kezekbe jutna, és olyan emberek olvasnák el, akiknek az egészhez köze van. Talán terápiás jellege is lenne, ha kiírhatnék magamból mindent gátlások nélkül. Túl sok ember tudja a felhasználónevem meg az "alteregom", akiről írok, és a faceless/arctalan cuccot is. 

Amint észrevette még az a pár ember, aki esetleg követ, nem írok. Ez azért van, mert iszonyatosan lusta vagyok, még az élethez is. Lett egy jobb munkám, ma és tegnap volt az első két nap, training day, halálosan unalmas volt, meg akartam ölni magam minden egyes percben, viszont volt ott pár jófej ember, akikkel sajnos nem együtt leszünk. 

Szóval lehet, hogy meggondolom magam később, de most így érzek. Úgy sem olvas már itt senki.

3 megjegyzés:

  1. deeee én mindig olvaslak, ha elköltözöl, küldd el a címet!

    VálaszTörlés
  2. majd még átgondolom :D mivel már most olyan dolgokat írtam le az újba, amit kb egy barátnőm tud, annyira bizalmas. tehát majd meglátjuk!:D de örülök, hogy olvasol :D

    VálaszTörlés